... először Csend volt... aztán egy hang törte meg a csendet,
beleremegett minden... és újabbak követték... így hangzott el
az első szó, a csend elveszett ... mert még mindig a
hallatszottak a hangok, szép sorjában alkottak szavakat... a
szavak mondatokká rendeződtek és lassan kirajzolódott a
történet. Hallottam, sőt láttam magam előtt a hangokat
ábrázoló betüket, ismételgettem őket ... mert szépek voltak.
Azt gondoltam értem, igen értem... de valójában csak gondoltam
valamit amit számomra ezek a szavak jelentettek. Nem tudom,
hiszen ... honnan tudhatnám, hogy mit mondtál Te el velük. Ezt
csak Te tudhatod... és ha nem árulod el nekem... én sosem
fogom tudni, hiszen... honnan tudhatnám, ha nem Tőled?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése