Lehetnék...2009-08-25 22:46:11

                  Lehetnék szép, de nem vagyok.

                  Lehetnék jobb, de nem tudok.

                  Lehetnék gyáva, de nem merek.

                  Lehetnék bátor, de mond minek?

                  Lehetnék erős, de nem bírok.

                  Lehetnék gyönge, de nem sírok.

                  Lehetnék Veled, de Te nem kéred.

                  Lehetnék egyedül, de nem engeded.

                  Lehetnék a Tiéd, de nem akarod.

                  Lehetnék Másé, de nem hagyod.

                  Lehetnék szerelmes, de ez nem érdekes.

                  Lehetnék bármi, de már nem érdemes.

                  Lehetnék itt, de már nem vagyok.

                  Lehetnék máshol, de nem akarok.

                  Lehetnék okos, de nincs Kiért.

                  Lehetnék buta, de mond miért?

                  Lehetnék hangos, de nem leszek.

                  Lehetnék csendben, de nem lehet...

Késő...2009-07-23 23:18:32

                  Néztél, de nem láttál,
                  akartál és nem vágytál.
                  Hallgatsz de nem értesz,
                  könyörgöm, hogy kérdezz.
                  
                  Látlak, pedig nem nézlek,
                  gondolatban becézlek.
                  Közel vagy, de túl távol,
                  talán nem is ebből a világból.
                  
                  Egyszer tán, majd érzed,
                  hogy felforr újra a véred.
                  Én leszek, mint mindig,
                  gondolok rád addig.
                  
                  Itt egy ócska dallam,
                  táncra perdül a talpam.
                  Dalolni kezd a szám,
                  mert szép vagy... igazán.
                  
                  Nem hallod, pedig üvöltök,
                  vagy térden állva könyörgök.
                  Hiszen ha észre vennél,
                  valamit biztosan tennél.
                  
                  Nem kérek Tőled semmit,
                  csak, hogy olvasd el ezt itt.
                  Néha gondolj azért rám,
                  és halld meg az imám.
                  
                  Mert azt kívánom Neked,
                  hogy legyen boldog az életed.
                  Elmondhasd majd egyszer,
                  hogy nevetve kelsz és fekszel.
                  
                  Akkor boldog leszek én is,
                  mert mosolyogsz mégis.
                  Nekem hidd el így jó lesz,
                  hiába tudom, nem szeretsz.
                  
                  Majd elmúlnak az évek,
                  és Mi külön leszünk vének.
                  Mert gyáva voltam és szótlan,
                  pedig Neked mindent elmondtam.
                  
                  Valahol majd megtalálsz,
                  tőlem nem messze állsz.
                  Késő lesz, úgy hiszem,
                  ott a temetésemen...

... Csend.2009-07-20 23:50:13

                  Álmot láttam, szörnyű álmot
                  a Csend falta fel a világot.
                  Mi csak néztük, álltunk mélán
                  és engedtük, hagytuk némán.
                  
                  Hirtelen jött, mindent elvitt
                  nem hagyott itt nekünk semmit.
                  Szólni kéne, azt gondoltuk,
                  de a hangot nem találtuk.
                  
                  Most már késő, nem fog menni,
                  miért kellett csenben lenni?
                  Látjuk egymás szemében a vádat,
                  "Te miért nem nyitottad ki a szádat?"
                  
                   Arra kérlek, ne bánts engem,
                  nem egyedül voltam csendben.
                  Te hangok nélkül hogy fogsz élni?
                  Nem fogsz majd a csendben félni?
                  
                  Hogyan tudnánk rendbe hozni?
                  Hangjainkat vissza lopni?
                  Eggyüt megtörhetjük a csendet,
                  visszakaphatjuk a régi rendet.
                  
                  Ha úgy érzed, hát inkább beszélj,
                  a saját szavaidtól, kérlek ne félj.
                  Mondj ki bármit, bárhol bátran,
                  legyen hangod a világban.
                  
                  Mesélj nekem, meghallgatlak,
                  ha bánatod van vigasztallak.
                  Kérdezz tőlem amit akarsz,
                  hidd el nekem sosem zavarsz.
                  
                  Kínos kérdés? Olyan nincsen,
                  hiszen hangod minden kincsem....

... az út.2009-07-12 23:36:55

                  ... ma olvastam... egy Lány írta a naplójába : "nem látom az
                  utat". Azt hiszem én se, de rajtunk kívül még sokan mások sem
                  ... és ez így van rendjén. Megyünk az úton, mindneki a
                  sajátján, sosem látjuk csak lépkedünk rajta ... vannak furcsa
                  dolgok, mert ezen az úton mindig csak előre lehet menni,
                  vissza sosem. Meg lehet állni, de csak gondolatban, mert ahogy
                  az Időnk ketyeg lassan... úgy haladunk mi az utunkon... még
                  akkor is amikor nem akarunk. Mondnanak az Embrek érdekes
                  dolgokat, például "letért a helyes útról" , " tévúton jár"...
                  szerintem ilyen nincs, megyünk az utunkon és kész. Igen van
                  úgy, hogy azt érezzük, hoppá eltévedtem, vagy hogy elég most
                  megállnék... de ilyenkor is csak egy helyes megoldás van...
                  egyenesen előre. Aztán hogyan lesz ebből bármi is ? ... hát
                  úgy, hogy az útjaink kereszetezik egymást ( találkozunk),
                  esetleg egy irányba visznek "együtt járjuk az utnunkat". Aztán
                  vagy elágaznak vagy nem... ezért lehet az is, hogy valaki
                  melletünk áll... és mégis fényévnyi távolságra van tőlünk...
                  ha el akarjuk érni, megkeressük a hozzá vezető utat... mindig
                  csak előre... Üzenem annak a Lánynak: Sose bánkódj Drága, csak
                  járd az utadat, ne is nézz hátra... csak figyelj kik mennek
                  veled az úton... és egy óvatlan pillanatban, annak kit
                  érdemesnek találsz rá, fogd meg a kezét ... és menjetek
tovább.

... nem tudhattad.2009-07-10 10:28:03

                  ... azt gondoltad ez így jó lesz. A földel tettél egyenlővé,
                  egyetlen ki nem mondott szóval ... most azt gondolod, hogy
                  most aztán megkaptam ... csak arra nem gondoltál, hogy én
                  szeretek föld lenni ... nem tudhattad, de ne bánkódj, lehet
                  ezt még fokozni, most felperzselhetsz és behinthetsz sóval is
                  ... de szólok előre én azt is szeretni fogom ... mert Tőled
                  kapom.

... honnan tudhatnám.2009-07-09 22:20:56

                  ... először Csend volt... aztán egy hang törte meg a csendet,
                  beleremegett minden... és újabbak követték... így hangzott el
                  az első szó, a csend elveszett ... mert még mindig a
                  hallatszottak a hangok, szép sorjában alkottak szavakat... a
                  szavak mondatokká rendeződtek és lassan kirajzolódott a
                  történet. Hallottam, sőt láttam magam előtt a hangokat
                  ábrázoló betüket, ismételgettem őket ... mert szépek voltak.
                  Azt gondoltam értem, igen értem... de valójában csak gondoltam
                  valamit amit számomra ezek a szavak jelentettek. Nem tudom,
                  hiszen ... honnan tudhatnám, hogy mit mondtál Te el velük. Ezt
                  csak Te tudhatod... és ha nem árulod el nekem... én sosem
                  fogom tudni, hiszen... honnan tudhatnám, ha nem Tőled?

...habarcs.2009-07-08 23:21:13

                  ... ezt kihagytam, de aki építkezett valaha, az tudja hogy a
                  falak csak úgy maguktól nem maradnak egyben, kell valami
                  kötőanyag ami összetartja a köveket, ez a habarcs. A börtönöm
                  építéséhez is szükség volt habarcsra. Az Őszinteség falának
                  köveit, a meg nem értés, bizalmatlanság és az érdektelenség
                  tartja össze. Az elvesztett Hit falát, a csalódások és a
                  realista gondolkodás erősítik. A Pénzből ( jobban mondva a
                  hiányából ) emelt falat, a pénz megszerzésébe fektetett
                  energia tartja össze ( minél többet dolgozol érte, annál
                  erősebb falat építesz, érdekes helyzet ). A Gondolkodás
                  köveit, a problémák tapasztják egymáshoz ( ebből is van mindig
                  elég ).